1. Pontosan mekkora az államadósság?
2. Pontosan hány forint hiányzott tavaly az OEP-ből, a nyugdíjkasszából stb?
3. Kb. mennyi fog hiányozni idén?
4. Pontosan mennyibe kerülne minden gyermek napi 4-szeri étkeztetése, amiből az egyik meleg ebédet jelent? (Remélem a szegénységről készült felmérésben és a felszámolására készített szakértői jelentésben ez benne van. Ha nincs, akkor kéretik a jelentésért felvett pénzt kamatostul visszacsengetni az államkasszába.)
7. Szép, hogy közlik minden évben a fizetések átlagát, de közöljék szépen a móduszát, mediánját és 10%-os percentiliseiket is. Ez az egész nem nagy meló (számítógéppel), és ugyanazok az adatok elégségesek hozzá, amik az átlag kiszámításához.
(Megjegyzés: Régen volt már a matematikai statisztika előadásom, remélem jól emlékszem a fogalmak elnevezésére. De meg is magyarázom, hogy mire gondolok: módusz = a leggyakoribb adat, ezesetben az az összeg (vagy mondjuk 5000 Ft szélességű intervallum), amibe a legtöbb ember keresete esik. Medián és percentilisek: szépen növekvő sorba rakjuk a fizetéseket (vagy 5000 Ft-onkénti intervallumokba), megszámoljuk, hogy hány darab van (azaz, hogy hányan kapnak fizetést az országban), aztán ezt a számot megfelezzük, és megnézzük, hogy az illető érték a sorban hány forinttal egyenlő. Példa: 101 ember fizetését növekvő sorba rakva a medián a sorban 51. fizetésérték lesz. Vagyis az az érték, aminél a magyar lakosság fele kevesebbet keres. A percentilisek egy adott százalékértéknél mutatják ugyanezt – a medián tulajdonképpen az 50%-os percentilis.)
