Utópia - Tasunka módra

XVII. Egyebek:

1. A média felelősségéről (konkrét esetekből kiindulva, de mindenkinek címezve, aki találva érzi magát.)

- Nyomor Budapest mértani középpontjától pár száz méterre is van (emberek régi pincékben élnek, csak azért nem barlanglakásokban, mert azokat néhány éve a humános önkormányzat nemes egyszerűséggel befalaztatta). Nem kell a távol-keletre menni érte – igaz, akkor nem fizeti a TV a luxus-nyaralást a „tisztelt” riporternek és a stábnak.

XVI. Egészségügy

Szándékosan hagytam a végére, mert ehhez még annyira sem értek, mint az előzőekhez (amikhez egyáltalán nem értek).

1. Kórház-átalakítások

- Talán hajlandó vagyok elfogadni, hogy sok kórház van. Bár a szívemen kívül az eszem is azt súgja, hogy kórházból sajnos soha nem lehet elég. És tekintve, hogy apámmal azért tudok ma is beszélgetni, mert pár éve, amikor infarktusa volt a mentő 2, azaz kettő perc alatt egy kardiológiai osztállyal bíró kórházban volt vele, azt kell mondanom, nem bánom, hogy sok szívsebészet van az országban. De legyen, csináljanak központokat, legyen a kórházak területi elosztása egyenletesebb. Ez elérhető lenne azzal is, hogy vidéken több kórházat fejlesztünk, ne adj isten újakat létesítünk. Az semmiképpen nem jó, hogy bezárunk intézményeket, pláne olyan alapon, hogy melyik van könnyen és jó pénzért értékesíthető helyen (lásd Szabadsághegyi Gyermekszanatórium).

2. Mentősök, ápolók stb. fizetését drasztikusan fel kell emelni.

- Nem tudom, mennyi pénz kéne hozzá (lásd az alapvetést), de az biztos, hogy a mentőorvos, mentőápoló, mentősofőr, nővérek, szülésznők stb. munkája lényegesen fontosabb, mint mondjuk egy bank tájékoztató pultjában ülő hölgyé, vagy mondjuk egy államtitkáré. A fizetésük ehhez képest megdöbbentően és szégyenletesen alacsony. Ezen a helyzeten változtatni kell. (Félreértés ne essék, nem a bankos kisasszonyok pénzét sokallom – a mentősökét, ápolókét keveslem. Az államtitkár már más tészta.) Ezekre a szakmákra is áll, ami a pedagógusokra – ha rendesen megfizetjük őket, akkor egyrészt visszajönnek azok, akik jól csinálták, elhivatottságot is éreztek hozzá, de kénytelenek voltak jobban fizetett állást vállalni valahol másutt. Aki meg nem való ezekre a pályákra, az könnyebben kirostálható lenne, hiszen a magasabb fizetés több jelentkezőt vonzana, lehetne válogatni.

3. Hálapénz

- Ha a fizetéseket kellőképpen felemeltük, akkor már fel lehet lépni a hálapénz ellen. Ellenőrökkel. Aki elfogad hálapénzt (vagy netán előre kéri), azt ki kell zárni a pályáról. Többet nem lehet orvos, ápoló, mentős stb. Ennek megint csak nagy hírverést kell csinálni, akkor elég lenne néhány eset, hogy mindenki a fejéhez kapjon.

4. Vizitdíj

- Ha jól emlékszem az a duma ehhez, hogy ettől majd csökkenni fog „az indokolatlan orvos-beteg találkozások száma”. Azaz, hogy Mari néne nem a körzeti orvoshoz fog lejárni naponta trécselni. No ez könnyen elérhető lenne úgy is, hogy nem az első 20 alkalomért kell egy évben fizetni, hanem a 20-on felüliekért (Ha jól emlékszem ezt az MDF is mondta). De az is elég lenne, ha az első 10 alkalom lenne ingyenes – viszont a körzeti orvos felírhatna 3, vagy 6 hónapra elég gyógyszert, nem kéne havonta elzarándokolni a rendelőbe és ott fél napokat sorban ülni. (Frissítés: két havi adagot felírhatnak.)

5. Kórházi díj (vagy minek hívják)

XV. Azok a bizonyos „szabadságok”.

1. Gyülekezési tv. – Kordon (avagy a rendőrség végezze a dolgát. Többet ne! De kevesebbet se!)

- Ha már úgyis erről van szó folyton, értelmesebb dolgok helyett: közterületen bárhol, bármikor lehet gyülekezni, tüntetni. Ami tilos – este 10 és reggel 7 között hangosítást használni, ami zavarhatja a közelben élőket. Ez igaz lenne egyébként koncertekre is. Tilos közterületen engedély nélkül bármit árusítani (ez most is így van), tilos közterületre szarni (ez most is így van). Jelzem, a város parkjai nem csak kutyaszarral vannak tele, rendesen találni emberi ürüléket is. (Kutyásként tudom ezt, mivel az ebállat előszeretettel zabálja fel az emberszart – a kutyaszart ellenben pillantásra sem méltatja. Nomeg a kutyusok nem törlik ki a hátsójukat esemény után, vagy ha mégis, hát nem hagyják ott a papírt maguk után.)

- Amúgy a Kossuth téren is meg lehetett volna bírságolni az engedély nélküli árusokat és mindenkit, aki odapiszkított – igaz, akkor nehezebb lett volna mutogatni rájuk, hogy milyen állatok, teleszarják a Kossuth teret. Biztos nem állt készen elég rohamrendőr a térre szarók megfékezésére.

- Azon az alapon, ahogy a Kossuth teret körbekordonozták, holnap akármelyikünk házát (vagy a lakásának otthont adó – de szép képzavar – társasházat) körülkordonozhatja a rendőrség, amíg munkában vagyunk, aztán hazaérkezvén mondhatják, hogy nem mehetünk be, mert az ott ni, „műveleti terület”. Menjünk innen isten hírével.

2. Eutanázia

- Ez már lényegesen fontosabb a kordonnál. Én arra szavazok, hogy engedélyezzük. Az öngyilkos-jelölteket sem vonja felelősségre jogi úton senki. Hadd döntsön mindenki a saját életéről, amíg ezzel nem árt másoknak!

3. Abortusz

- Jól jellemzi Magyarországot, hogy az OEP támogatja az abortuszt, de nem támogatja a fogamzásgátlást. Ezt meg kell fordítani. Nem ártana óvszert osztani a gyerekeknek 7. osztálytól. Nomeg persze felvilágosítani őket. Az sem baj, ha a gumik nagy része vízzel töltött „lufiként” végzi.

Több inkubátort kell kihelyezni kórházak elé. És aki inkubátorba teszi, vagy megszüli és állami gondozásba adja a gyerekét, azzal szemben semmilyen eljárás nem indítható. Aki viszont meggyilkolja a megszületett kicsit, annak a szüleit is meg kéne büntetni. Nehezen hiszem, hogy „nem vették észre” a lányuk terhességét.

4. Könnyűdrogok

- Először is: a marihuánát a világ népességének egy nem elenyésző hányada évezredek óta fogyasztja, csakúgy, mint az alkoholt. Az okozott problémák is hasonlóak. Miért kéne különböző megítélés alá esniük? (Itt jegyezném meg, hogy a hatásaikról nincs személyes tapasztalatom. Se nem iszom, se nem füvezek, és soha nem is próbáltam egyiket sem.)

- Szvsz a marihuánát engedélyezni kellene, és a behozatalt vagy termelést, értékesítést az alkoholhoz hasonlóan adóztatni. Ez állami bevételt jelentene, de még így is olcsóbb lenne, mint illegálisan beszerezni, tehát a csempész- és elosztóhálózat tönkremenne.

5. Keménydrogok

- A keménydrogokkal más a helyzet. Ha én dönthetnék (és milyen szerencse, hogy nem én döntök), adnék fél évet (na jó, legyen egy év), ami alatt minden (kemény)drogfüggőnek regisztráltatnia kellene magát. A regisztráltakat állami pénzen elvonókúrának vetném alá – kötelező jelleggel, utógondozással (visszaesés ellen).

- Akit az egy év letelte után, illetve az elvonókúra végigcsinálása után drogfogyasztáson kapnak, azt hosszú időre (3 év?) leültetném – mindenfajta kúra nélkül. Ha lekaparja a vakolatot kínjában az elvonási tünetek miatt, hát lekaparja. Erről felvételek készülnének, amit rendszeresen levetítenének minden 10 évnél idősebb gyermeknek. Inkább legyen néhány álmatlan éjszakájuk, minthogy rászokjanak valamilyen kemény drogra.

- A terjesztők (azaz mindenki, aki drogot ad el másnak – ide értve a vezetőket is, akik ténylegesen nem nyúlnak droghoz) büntetése 10 évtől tényleges életfogytig terjedne, minden esetben teljes vagyonelkobzással (az esetlegesen családtagokra iratott vagyon is).

6. Azonos neműek házasságkötése

- Engedélyezni kellene. Erről annak idején volt egy szép hosszú, parttalan vitám többekkel a nol-on (ahonnan a fórum szerkezetváltásakor minden hozzászólásom törlődött (nem csak én jártam így, sajnos). Megpróbálom lerövidíteni az érvelésemet:

a. Senkinek nem árt, ha azonos neműek is házasodhatnak. (Ennek az érvnek már elégnek kéne lennie, de sajnos tovább kell érvelni néhány igen logikátlan ellenérv miatt).

b. Szörnyű helyzet, hogy mondjuk egy autóbaleset, vagy rák miatt haldokló emberhez nem engedik be azt az embert, akivel esetleg évtizedek óta szeretik egymást – mondván, hogy nem közeli hozzátartozói egymásnak. Beengedik viszont azokat a rokonokat, akik talán évtizedek óta gyűlölik az illetőt és talán nem is beszéltek évtizedek óta- éppen azért, mert meleg.

c. Egyesek ellenérvként hozták fel, hogyaszondja „a házasság célja a gyermeknemzés”. Ezt cáfolnom kell – rengeteg embert ismerek, akik házasságban élnek és nem akarnak gyereket. Nincs is nekik. Mégis elismeri az állam a házasságukat.

d. Az is elhangzott már, hogy csökkenti a melegek házassága a „normális” házasságok értékét. Szerintem ez épületes baromság. Sztárocskák egy-két napig tartó házassága nem csökkenti. A „szomszéd” alkoholista házassága, aki rendszeresen veri a feleségét nem csökkenti. Olyan emberek házassága sem csökkenti, akik fűvel-fával csalják a házastársukat…

- Ha valaki mégis tud logikus ellenérvet, érdeklődve hallgatom.

- Kiegészítés: gyermekek örökbefogadását is engedélyezném melegeknek. Ellenérvek itt is vannak, hasonlóan logikátlanok, pl.:

a. A gyerek is meleg lesz, ha melegek nevelik (rossz példát lát). Ennek alapján egyrészt nem létezhetnének melegek, hiszen mindegyikük heteroszexuális kapcsolatból született, azaz otthon nem ezt a példát látta. Másrészt alapállásként el kéne fogadni, hogy melegnek lenni „rossz példa”. Szerintem alkoholistának, erőszakosnak, becstelennek lenni rossz példa. Ezek sem feltétlenül ragadósak.

XIV. Katasztrófa-helyzetek enyhítése

1. Csak annak jár kártérítés, aki mindent megtett a károk elkerülése érdekében.

- Amelyik utcában az elvezető árkokat elhanyagolták, nem elég mélyek, nincsenek tisztán tartva, ott nem jár belvíz esetén semmilyen támogatás, kártérítés.

XIII. Társadalmi mobilitás

1. Több az üres lakás, mint a hajléktalan.

- 6 hónapja (vagy régebben) nem lakott ingatlan szabadon beköltözhető. (A beköltözést be kell jelenteni az önkormányzatnál.)

- Fenti törvény életbe-léptetése előtt 3 hónapos türelmi idő.

- Lakottnak számít egy lakás, ha a villany, víz, gáz stb. (ami be van kötve) fogyasztás rendszeres és normális mértékű (nem 3 nap egy hónapban). Albérletbe adott lakás tehát lakottnak számít. Unokaöcsike bejelentésével viszont nem válik lakottá egy lakás.

- Eredmény: albérlet-árak lemennek. Jobban megéri majd lakást bérelni, mint lakáshitelt felvenni. Ezért a lakáshitel-kamatok is csökkenni fognak. És valószínűleg a lakásárak is csökkennek majd. (Megjegyzés: Ezzel most magam ellen beszélek, mivel éppen tavaly sikerült 20 évre elköteleznünk magunkat lakáshitel-ügyileg, és ha csökken a lakásunk értéke, az nem lesz jó személy szerint nekünk. De valamit, valamiért.)

1. Gyermekétkeztetés

- Lásd az alapvetést! Amúgy a kivitelezés megszervezését rá lehetne bízni a gyermekétkeztetési alapítványra, illetve több jól működő segélyszervezet vezetésére.

2. Alapvető élelmiszerek olcsón

- Csinálni kéne egy-egy állami vállalatot, ami null-szaldóval állítana elő és forgalmazna alapvető élelmiszereket. Meghagyva a verseny lehetőségét a magáncégeknek. Azaz fehér- és félbarna kenyeret, zsömlét, cukrot, 2,8%-os tejet stb. lehetne kapni egyszerű csomagolásban, viszonylag olcsón, aki meg kalácsot, kiflit, magos kenyeret sovány (vagy zsíros) tejet stb. akar venni, az megtehetné, csak egy picit drágábban. És persze válogathatna a különböző termékek között. Null-szaldó alatt azt értem, hogy a vállalatnak nem célja a nyereségesség, de nem lehet veszteséges sem! (Kis nyereség belefér, veszteség egyáltalán nem!) Ez egyrészt munkahelyeket teremt, másrészt kicsit leveri az élelmiszer-árakat.

1. Családi pótlék

- Meg kell emelni az összeget, legalább a mostani kétszeresére.

- Iskolaköteles gyermek után csak akkor jár, ha a gyerek iskolába jár (az adott hónapban nincs igazolatlan hiányzása). Ha a szülők befogják dolgozni, akkor ugrik a családi pótlék. Ha lóg, akkor apuci lerendezi. (Bár nem vagyok híve a gyerek-verésnek, ilyen esetben talán hasznos lehet.)

2. „Babakötvény” helyett

- A „babakötvény” egyetlen értelme szegény, szerencsétlen, legatyásodott magyarországi bankok támogatása közpénzből.

Alaphelyzet: „kevesebb gyerek van”.

Ez így, ebben a formában nem igaz – hiszen évről évre változik a gyerekek száma. Én pl. Ratkó-gyerekek gyermeke vagyok – mi sokan vagyunk. (Megjegyzés: olyan kevés a gyerek, hogy bölcsődékben helyhiány miatt 8-10 hónap a várakozási idő, amíg felveszik a gyermeket.)

Rossz megoldás – az, amit az SZDSZ elkezdett és mindenki folytatta, főleg az SZDSZ. Azaz, hogy becsukjuk az iskolákat, kirúgjuk a tanárokat, csökkentjük az óraszámokat (a tantárgyakét), nem buktatunk – de levitetjük a ponthatárokat az egyetemekkel, hogy 4-5 évre felszívják a munkanélküliség egy részét, aztán sírunk, hogy felhígult a felsőoktatás, meg sok a diplomás munkanélküli. Magyar Bálinttól 2006-ban röhögő-görcsöt kaptam, amikor nagy komolyan belemondta az arcomba (a kamerába, természetesen), hogy az a baj, hogy túl sok a hallgató, és ezért elértéktelenedik a diploma. 1996-ban éppen ő és Horn Gyula vonultak ki az ELTE-re és mondták ki kerek perec, hogy csak akkor vállalja át az állam az ELTE tartozásait (kb. 1 Tocsiknyi összeget), ha leviszik a ponthatárokat és mindenkit felvesznek. Szegény, sokat felejtett 10 év alatt. Aztán sajna a FIDESZ folytatta ugyanezt a gyakorlatot.

Egy kis kitérő: Lehet, hogy tényleg fizetőssé kellene tenni a felsőoktatást (szerintem nem), de most olyan emberek fröcsögik, hogyaszondja „nem jár mindenkinek ingyenes felsőoktatás”, akik éppen hogy ingyenesen végezték tanulmányaikat (és aztán gyakran egy percet sem dolgoztak a tanult szakmájukban). Ilyenektől hányok. Tessék szépen kamatostul visszafizetni a képzésükre fordított állami pénzeket (beleértve az utazási kedvezményeket is), utána lehet papolni!

Amúgy a társadalmi rétegek összeugrasztásának nagy hagyományai vannak minálunk, pl ezzel a mondattal, hogyaszondja „a gazda miért fizessen a diák oktatásáért, amikor neki ebből nem lesz haszna”. Egyrészt, mert neki is haszna van a mérnökből, meg esetleg a könyvtárosból is. Nomeg a politikusból semmi haszna nincs, csak kára, mégis fizeti őket. Nomeg én mi a fenéért fizessek az autópálya-építésért, amikor nincs autóm, és ha messzire megyek, vonattal járok?

Lássuk a szerintem helyes(ebb) megoldást.

Közoktatás

- Ha már kevesebb a gyerek, örüljünk, hogy egy-egy gyerekre több idő jut. Megdöbbenve hallom, hogy manapság 30-35 vagy még több gyerek jár egy általános iskolai osztályba. Mi, akik sokan voltunk 27-en voltunk. A párhuzamos osztályokban volt, ahol kevesebben. Tehát: nem a tanárokat kell kirúgni, hanem az osztálylétszámokat csökkenteni. Ezzel a gyerekek járnak jól – hosszú távon pedig a társadalom. (Ehelyett ugye ma kirúgjuk a tanárokat és aki marad, annak elvesszük az idejét, energiáját, életkedvét felesleges adminisztrációval.)

- A jó pedagógus ritka, meg kéne becsülni! Anyagilag is! Hogy ne kelljen otthagyniuk a tanítást megélhetési okokból. Ha anyagilag is megbecsült pálya lenne a tanítás, akkor lehetne válogatni, és idővel csak a jó pedagógusok maradnának. Ehhez persze erős szakfelügyelet kell.

- Tanítsuk meg a gyerekeket írni, olvasni, számolni! NEM fél év alatt, ahogy most csinálják, hanem legalább másfél év alatt, ahogy velünk tették a ’80-as években. Tudunk is olvasni, és értjük is, amit olvasunk. És aki nem tanulta meg, az bizony bukjon meg. Ne 6. osztályban derüljön ki, hogy egyesek nem tudnak olvasni (az életből merítve).

- Cigány gyerekek cigányul (az anyanyelvüket jelentő nyelvjárásban) tanulhassák az első két évben az írást, olvasást, számolást! (Nem elég, hogy eleve bunkónak, tolvajnak, hülyének könyvelik el őket, még egy idegen nyelven kell elkezdeniük tanulni. Ami minden segítség megadása mellett is baromi nehéz lenne.) Ehhez persze cigány anyanyelvű, vagy legalább cigányul tudó tanítók kellenek. Az ő képzésük évekig tart, de neki kéne állni minél előbb!

- Szűrni kell a gyerekeket dislexia, disgráfia stb. szempontjából. És segíteni: speciális képzéssel, egyebekkel. Idejében felismerve egészen jól „gyógyítható” ez a „betegség”.

- Általános iskolába járáshoz ne kelljen a gyereknek utazni! Ahol ez nem megoldható, ott kisbusszal kéne hurcolászni a gyerekeket a suliig és vissza. Akár úgy, hogy több falu tart fenn egy iskolát és egy, vagy két iskolabuszt.

- EU-pénzeket leginkább az oktatásra, azon belül is a közoktatásra kéne elkölteni. Tudom, ezen nem lehet sokat lopni, legalábbis nehezebb, de haszna jóval több van, mint pl. az Időkeréknek. Lásd Írország fejlődését az elmúlt évtizedekben!

Felsőoktatás

- Az államilag finanszírozott és a tandíjas képzés legyen átjárható (ez az egyetlen normális pontja a mostani változtatásoknak). Mondjuk félévente. Akinek 4.0 fölött van az átlaga, az ingyen tanulhat a következő félévben. Akinek alatta, az sávosan egyre többet fizet.

- A felvételi keretszámokat a megelőző évek elhelyezkedési statisztikái alapján kéne kialakítani – ez baromi nehéz dolog lenne, de meg kéne próbálni. Tehát nagyjából kikalkulálni, hogy 5 év múlva hány vegyészre lesz szükség. Nyilván pontosan nem is lehet, hiszen senki sem lát a jövőbe.

Ez itt most kissé ömlesztve lészen és helyenként konkrét eseteket taglal, de általánosítható.

1. Parlagfű-mentesítés.

- Nincs kiszabható bírság. Kiszabandó van. 2 millió Forint/m². Jól tetszik látni, 2 milla négyzetméterenként. 25 centiméteresnél magasabb gaz (parlagfű, üröm, útifű és társaik) esetén. 30 nap után sem befizetve a tartozás jelzálogként az ingatlanra kerül, majd újabb 30 nap elteltével az önkormányzat elárverezi az ingatlant. 20 nappal az árverés előtt meg kell jelennie az ingatlannak egy internetes adatbázisban. Kikiáltási ár három független értékbecslő felmérése alapján. Ha nem akad vevő, az ingatlan akkor is az önkormányzat kezelésébe kerül. Ha alkalmas rá, szolgálati lakásnak használható, vagy később értékesíthető – nyilvános árverésen. Amúgy szvsz nem lenne sok ilyen – elég lenne néhány esetet nagy hírveréssel bemutatni.

- Önkormányzati, állami vállalati (pl. MÁV) ingatlan ezzel a módszerrel sajna nem fogható meg. De még mindig vissza lehet hívni a polgármestert, ha nem söpör a saját háza táján. A MÁV és egyebek alól meg nyugodtan ki lehet húzni a telket.

- Ellenőrnek kizárólag legalább 10 éve regisztráltan asztmás, pollen-allergiás ember nevezhető ki (van belőle pár százezer az országban).

2. Osztrák bőrgyárak szennyezik a Rábát.

- Elhűlten hallottam, hogy az ilyen gyárakat engedélyeztetni kell a szomszédos ország hatóságaival és mi ezt megadtuk, sőt, évek óta nem vonjuk vissza. 2006-ban kemény hangú fenyegető levélben közöltük, hogy ejnye-bejnye és megfontoljuk, hogy majd, egyszer visszavonjuk az engedélyt, ha nem állítják le az évek óta tartó szennyezést. No, az ilyen környezetvédelmi miniszter mehet a levesbe. Sőt, az elődei is, akik nem tettek semmit. Sőt, ki kéne velük fizettetni a kárt. De mindenek előtt azonnal megvonni az engedélyt. És az adott cégeknek soha ki sem adni. Másnak is egy évre, aztán évente hosszabbítani – ha tényleg nincs szennyezés.

3. Kipufogógázok mennyiségének csökkentése.

1. Vissza kell állítani az uniós csatlakozás előtti ellenőrzési rendszert a külföldről érkező élelmiszerek átvizsgálására.

- Mivelhogy egész jól működött, kár volt leépíteni.

- Természetesen a vizsgálatokat végző szervezetnek a szükséges pénz- és szakember-mennyiséget is meg kell adni – a laborokat korszerűen felszerelni stb.

2. „Egér a kenyérben.”

- Azt az üzemet, üzletet, ahol egérszaros a kenyér, vagy netán bele is sütik a kis aranyost a cipóba, be kell záratni. Persze a nagy összegű bírságon felül. (Nem pár millió forintra gondolok, hanem pl. az áruházlánc egy heti teljes bevételére.) Ugyanez igaz azokra a helyekre is, ahol a pultokon lévő hús 70%-a romlott (szerintem 1% is sok). Mindegy, hogy ez a sarki fűszeres, vagy valamelyik hipermarket. És ha már bezárattuk, többet ki sem engedjük nyitni. Igaz ez az egész hipermarketre akár. Ha akarja a tulaj, eladhatja az épületet a versenytársaknak. De ugyanaz a cég, ugyanott többet nem folytathat kereskedelmi tevékenységet. Ezt egyetlen egyszer kéne megcsinálni, jó nagy csinnadrattával. Meggyőződésem, hogy többre nem lenne szükség.

(Megjegyzés: persze itt sajnos nem alkalmazható a zéró-tolerancia elve, mert nagyon is könnyen el tudom képzelni, amint A hipermarket-lánc emberei éppen romlott húst csempésznek B hipermarket-lánc pultjaira.)

3. „Mérgezett paprika”.

- Megoldása ugyanaz, mint a 2. pontban.

1. Atomerőműveket kell építeni.

- Legalább kettőt. A paksi erőművet néhány éven belül be kell zárni. Most több, mint 40%-át állítja elő az ország energia-szükségletének. Két új erőmű legalább a szükséges energia-mennyiség 80%-át elő tudná állítani.

- Nem függ az orosz, ukrán, fehérorosz stb. belvitáktól, mint a gáz, meg az olaj.

- Környezetbarát. Annó, amikor az ajkai hőerőmű fénykorát élte, az elégetett magas tórium-tartalmú szénből nagyságrendileg hasonló mennyiségű radioaktív anyag került a levegőbe, mint Paksról. A megtermelt energia viszont töredéke egy atomerőmű termelésének.

- A kiégett fűtőelemeket, meg a kis- és közepes aktivitású szemetet persze le kell rakni valahová. Erre évek, lassan évtizedek óta folynak kutatások az országban, nem is kevés eredménnyel. Mielőtt nagy hőbörgés indulna, jó ha tudjuk: jelenleg és évek óta a kiégett fűtőelemeket az erőmű udvarán tárolják, léghűtéses rendszerben. Ennél bárhol a föld alatt jobb helyen lenne (persze megfelelő földtani környezetben, jelentősen túlbiztosított tárolókban (beton-szarkofág stb.)).

- Erre kéne EU-pénzeket megszerezni!

(Megjegyzés: Persze, hogy van biztonsági kockázata. De nem nagyobb, mint amit Paks jelent. Tökmindegy, hogy egy ekkora országban 1 vagy 2 atomerőművet bombáz szét, vagy robbant fel valaki. Jelzem, valószínűleg egyik ellen sem tehetünk túl sokat. Jelen pillanatban sem.)

2. Bioenergia

VI. Közlekedésbiztonság

1. 0-tolerancia, „durva” büntetések.

- Gyorshajtás büntetése: a jogosítvány és az autó is ugrik. Nincs büntetőpont, meg figyelmeztetés, meg ejnye-bejnye. Árverésen visszavásárolhatja a kocsit, ha tudja. Nincs tűréshatár. Ha 130 km/h a megengedett sebesség, és az előttem haladó 130 km/h-val halad, akkor NEM előzöm meg. Pont.

- Ittas (vagy drogos, ideértve a gyógyszereket is) vezetés büntetése: jogosítvány, és autó ugrik. A sofőr ellen büntetőeljárás indul előre megfontolt szándékkal elkövetett emberölés kísérletének vádjával. Hiszen, amikor inni kezdett, tudta, hogy autóval van. Azt is tudta, hogy mások élete múlhat az ő reakcióidején. Ha balesetet is okoz, akkor a kiszabott börtönbüntetés duplázódik. Ha meg is öl valakit, akkor a tényállás előre megfontolt szándékkal elkövetett emberölés.

V. Közlekedés / szállítás 

1. „Szennyező fizet” – „Károkozó fizet”.

- Mivelhogy főleg a teherautók, kamionok okozzák az utak tönkremenetelét, ezért a használóikkal kell megfizettetni az okozott károkat. Minden x tonnánál nehezebb (pontos számot a szakértőkre bízom) gépjármű futott km-k után fizet úthasználati díjat. Sokat. Esetleg napi átalányban. A külföldiek is. Minden úton, nemcsak az autópályán, autóutakon.

2. Közútról vasútra.

- Fejlesztés: Nagyobb városokban, forgalmasabb határátkelőknél átrakodó-központokat kell építeni, ahol vonatról kamionra és vica versa át lehet rakni, viszonylag gyorsan a félutánfutókat (azt hiszem így hívják, ha nem, valaki javítson ki). Így a központokban csak a kamion „elejét” kell várakoztatni, aztán az adott régióba szétszórni az árut. Nagyvárosok szélén logisztikai központokat építeni – ha még nincsenek, bár szvsz már vannak. Be a városba már elég teherautón szállítani, nem kell kamion. Erre kell szerezni uniós pénzeket! Meg ezen lehet lopkodni is, ha feltétlen muszáj.

3. Egy család – egy autó.

- Egy személy, vagy család (papa, mama, gyerekek) tulajdonában lévő autók után fizetendő adó: ha 2 autó van, akkor mindkettőre a szimpla adó kétszerese (azaz összesen négyszeres adó); ha 3 autó van, akkor mindháromra a szimpla adó háromszorosa (azaz összesen kilencszeres adó). És így tovább, négyzetesen növelve az adót. Fuvarozók, taxisok stb. munkaeszközként használt autóira természetesen ez nem vonatkozik.

4. Tömegközlekedés fejlesztése kistérségi elkerülő utak helyett.

- Nem kell elkerülő-utat építeni pl. a Pilisbe. Keresztül a tájvédelmi körzeten. Budapestről kiköltözött újgazdagok miatt megnövekedett forgalom levezetésére. Venni kell még 10 buszt a volántársaságnak és reggel meg este sűríteni a járatokat. Aki meg a dugóban akar állni, az magára vessen.

5. VEKE-t a BKV-ba!

IV. Sztrájkjog

1. Meg kell szüntetni a minimális szolgáltatás követelményét.

- Ha sztrájk, akkor legyen sztrájk! Csak ott kell megtartani a szolgáltatási, munkavégzési kötelezettséget, ahol emberélet múlik rajta. Tehát baleseti sérültet el kell látni, életmentő műtétet el kell végezni. Idősotthonban, ha nincs hozzátartozó, el kell látni a bentlakót. A tüzeket el kell oltani. Műszaki mentést el kell végezni.

De ha a vasutasok sztrájkolnak, akkor ne induljon egy vonat se, és ami meg leáll két órára, abban se fűtés se semmi. Jegyárusítás szünetel stb. Ha az óvónők, tanítók, tanárok sztrájkolnak, akkor az óvoda, suli bezár, a szülőknek meg kell oldaniuk a gyermekek felügyeletét. Ez már elég nagy kiesést jelentene a munkáltatóknál is.

III. Választási törvény, pártok:

1. Az állam egyetlen pártot sem támogat.

- A pártok a tagdíjakból és adományokból tartják fenn magukat – ezek dokumentációját naprakészen az interneten közzé kell tenni (ki, mikor, mennyit adományozott).

- A meglévő székházak, pártépületek, nyaralók stb. állami tulajdonba kerülnek és elárverezendők. Az árverésen pártok nem vehetnek részt. Magánszemélyek, vállalatok igen.

2. Propaganda

- Tilos politikai tartalmú reklámokat megjelentetni TV-ben, rádióban, plakáton.

- Engedélyezett az újsághirdetés és a szórólap (mivel kikerülhető).

- Engedélyezett a személyes agitálás. (Megjegyzés: így persze előfordulhat megvesztegetés, de ebben az esetben a politikus fizet a választópolgárnak, nem cégek fizetnek a politikusoknak, illetve később politikusok közpénzt a cégeknek. És ráadásul lutri, hiszen megtehetem, hogy elfogadom a vesztegetést, aztán nem az illetőre szavazok. Pláne, hogy ő maga sem bízott a saját programjában, hiszen vesztegetéshez folyamodott.)

- Kötelező: választások előtt a programot minden képviselőjeltnek el kell helyeznie az önkormányzat erre a célra fenntartott hirdetőtábláján (tábláin). Az önkormányzatok sokszorosítják a programokat, ezeket bárki elviheti haza elolvasni.

3. Mindenki szavaz

- Minden választópolgárnak kötelező szavaznia (felmentés csak indokolt esetben, pl. autóbaleset, szívroham, közeli hozzátartozó halála stb. adható). Aki nem szavaz, annak meg kell fizetnie a választások rá eső költségét.

- Bevezetjük az „üres négyzetet”, azaz az „egyikre sem szavazok” alternatívát. Abban a választókerületben, ahol ez 25% feletti „eredményt ér el”, meg kell ismételni a szavazást – A költségek egytized részét a jelölteknek kell állniuk (nem dolgoztak elég jól, ha ennyien vannak, akiket egyikük sem tudott meggyőzni), a fennmaradó 90%-ot a választókerület szavazóinak (tájékozódni, dönteni kötelesség – vállalni kell a felelősséget).

4. Mindenki otthon szavaz.

- Minden választópolgár a lakhelye szerinti választókörzetben szavaz. Nem szavazhat más településen, más kerületben. Külföldön meg pláne nem. Négy évente egyszer mindenki érjen rá és jöjjön haza szavazni. A választások időpontját hónapokkal előre kihirdetik, nem pont azon a vasárnapon kell nyaralni menni. (Ezzel egyébként egy csomó adminisztrációs munka és költség megspórolható az országnak.)

5. Csak helyben lakó jelölhető

- Képviselőjelöltnek a körzetében kell laknia (országgyűlési és helyhatósági képviselőknek egyaránt).

- Ha megválasztják 5 évig nem költözhet el.

- HANGULATJAVÍTÓ INTÉZKEDÉS: Országgyűlési, megyei stb. képviselők költségtérítése – a lakóhelye és a munkahelye közötti vonatbérlet 70%-át megtéríti a munkáltató, azaz az Országgyűlés, vagy a megyei közgyűlés. Helyi közlekedésre nincs költségtérítés.

6. Kevesebb országgyűlési képviselő.

- 100 választókörzet elegendő. A választókörzeteket a választók száma szerint ki kell egyensúlyozni. Akár minden választás előtt, a migráció függvényében.

- Minden első helyezett bejut a parlamentbe.

- + 51 helyre:

- a százalékosan legjobb eredményt elért 2. helyezettek, vagy

- pártlisták alapján, a nem elsőkre adott szavazatok alapján (parlamenti küszöb: 2%, a listákon csak egyéniben is elindult jelöltek szerepelhetnek) (Megjegyzés: a pártvezérek így is bejutnak, csak esetleg egy (remélhetőleg kijózanító) bukta után.)

- Miniszterelnök, miniszter csak országgyűlési képviselő lehet. Kormányt a legtöbb képviselővel rendelkező csoport alakíthat (ez lehet párt, pártszövetség, de akár függetlenek csoportja is, akik időben megegyeztek egymással).

7. A képviselők visszahívhatóak.

- A visszahíváshoz a választókerület választópolgárai közül 50%+1 személy aláírása szükséges.

- Visszahívásra a legutóbbi választás után legalább 6 hónap elteltével van lehetőség.

- A szükséges aláírások megléte és hitelesítése után legkésőbb 4 héttel új választást kell kiírni, az adott választókörzetben. A választás költségeit a visszahívást aláírásukkal támogatók viselik. (Megjegyzés: ez megint lehetőséget ad vesztegetésre, de megint csak maga a polgár kapja a pénzt, és nem köteles arra szavazni, akitől kapta.)

- Az új választáson a visszahívott képviselő is indulhat. Ha újból nyer, ez nem számít elvesztett választásnak.

8. Kirúgott képviselő többé nem választható.

- Aki elveszít egy választást, vagy sikeresen visszahívják többé nem indulhat választáson.

- HANGULATJAVÍTÓ INTÉZKEDÉS: Leváltott képviselő semmilyen végkielégítést nem kap. (Megjegyzés: eddig sem igazán értem mire fel kaptak. A megbízásuk határozott időre szólt, ami lejárt. Ilyen esetben nem jár végkielégítés.)

- Leváltott miniszter többet nem lehet miniszter (más tárcánál sem).

9. Tiszta lappal.

- Az MSZMP egykori tagjai nem választhatóak. (Ezt 1990-ben kellett volna meglépni, de hát „nem tetszettek forradalmat csinálni”.)

- Aki 2006 december 31. előtt országgyűlési képviselő volt, az sem választható többet.

II. MIBŐL?

Avagy honnan is szándékozom a pénzt elvonni, merthogy – azt mondják – nem jut semmire sem elég. Nos… (Nem fontossági sorrendben. Igazából talán nincs is fontossági sorrend.)

1. Nem akarok középhatalom lenni.

- Egy fillért sem szabad háborúkra költeni. Ha mindenáron részt kell vennünk valami iraki-„kalandhoz” vagy „prágai tavasz” leveréséhez hasonlóban, mert az éppen aktuális nagytestvér meg akarja osztani a felelősséget, akkor az állam vegyen tisztességes (értsd: se megalázóan alacsony, se „most aztán jól megszedem magamat” magas) áron búzát / lisztet a magyar termelőktől és küldjünk lisztet nagytestvérünk harcoló csapatainak ellátásához. Még jobb lenne segélynek küldeni a háborút elszenvedőknek. Persze ha a nagytestvér ragaszkodik a részvételhez, akkor nincs mit tenni, menni kell – ez a fent említett két esetben nem volt így, hiszen volt kistestvér, aki nem ment és túlélték.

(Megjegyzések: Azt ugye senki nem gondolta komolyan, hogy az USA-nak valóban szüksége van magyar teherautósofőrökre Irakban. Másrészről már csak azért sem szavazott jó érzésű ember egyik parlamenti pártra sem 2006-ban, mert ezek a pártok a nevünkben beléptek egy háborúba, a mi pénzünkön, a mi felelősségünkre bennünket képviselő embereket küldtek tömeggyilkosságokban segédkezni. Sajnos a magyar társadalom nagy része ezt elfogadta, sőt jutalmul újraválasztotta ezeket az embereket (kormányt és ellenzéket egyaránt). Innentől (2006-tól) kezdve egyébként tartható az az érvelés, hogy Magyarországon is jogos robbantgatni, hiszen a magyar társadalom támogatja az iraki háborút, azaz havonta több ezer iraki legyilkolását. Még szerencse, hogy a robbantók inkább a nagyobb országokra figyelnek.)

- Szerte a világban több, mint tíz helyen dolgoznak magyar békefenntartók. Őket azonnal haza kell hozni, többet egy fillért sem költeni ilyen célra.

2. Négy évig nem építünk autópályát.

- Ha semmire nincs pénz, akkor a legnagyobb kiadásról kell lemondani.

- Az autópálya-építésen lehet a legnagyobbat lopni – meg is tették, teszik „tisztelt” politikusaink, rokonaik, barátaik és üzletfeleik. Ha nem költünk egy fillért sem erre, nincs miből lopni. 10 és 100 milliárdokról van szó. Aminek jelentős részét ellopták, ellopják.

- Közelekedés és szállítás ügyben lásd a V. pontot!

3. Nem kell ennyi önkormányzat.

- Saját tapasztalataim alapján önkormányzathoz ügyet intézni kb. 5-7 évente megy az ember. Tehát nem kell a közelben lennie, ilyen gyakorisággal én pl. hajlandó lennék vonatozni is. Ami minden településre kell az a kocsma (van magától), vegyesbolt (van magától), posta, orvosi rendelő. Jegyző, meg polgármester, meg ezek titkársága nem kell. Tudom, hogy nagy sírással járna, de az önkormányzatok számát csökkenteni kell.

4. Mindenki fizessen adót!

- Tényleg szép gondolat - ha nem egy közismert adócsaló szájából hangzott volna el, összehúzott szemöldökök alól, akkor talán heves hányingert sem keltett volna. Az én számból jogosan hangzik el, hiszen én nem csaltam, nem csalok és nem is fogok adót csalni. Az is megdöbbentő volt, ahogy Kóka, vagy Veres urak egyike (nem tudom őket megkülönböztetni) bejelentette (valamikor 2006 első felében), hogy az APEH mostantól azokat a vállalkozásokat fogja tüzetesen megvizsgálni, amelyek két éve (vagy még régebben) veszteségesen működnek. Az addigi gyakorlat helyett, amely szerint a közalkalmazottakat vették górcső alá. Jelentem alássan én, mint közalkalmazott, ha akarnék se tudnék adót csalni – eleve levonásokkal kapom meg a fizetésemet.

Amúgy az „ingyenélő” közszférában dolgozók teszik ki a magyar adófizetők egyharmadát, kb. 800.000 főt. Mivelhogy kb. 2,4 millióan fizetünk adót.

- A minimálbért is SZJA-kötelessé kell tenni. DE, ezzel párhozamosan (tehát nem később!) meg kell emelni annyival, hogy a magasabb bruttó miatti járulékemelkedés, illetve a frissen bevezetett SZJA levonása után a nettó érték ugyanannyi maradjon, mint az egész procedúra előtt volt. Ugyancsak ezzel párhuzamosan a munkáltatók által fizetett járulékokat le kell csökkenteni annyival, hogy a minimálbéren foglalkoztatott alkalmazottak után ne kelljen többet fizetni, mint előtte. Kivétel: a saját, vagy családtagjuk vállalkozásában minimál-bérre bejelentett dolgozók. Így aki tényleg minimálbért kap, vagy fizet, az nem jár rosszul, aki viszont eddig csalt, attól is beszedtünk némi pénzt.

5. Közbeszerzési törvény módosítása (kidobása az ablakon).

- Ugye a közbeszerzés lényege az lenne, hogy ha közpénzből veszek/ csináltatok valamit, akkor ne a sógortól, havertől vegyem meg drágán (aztán egy részét visszakapom zsebbe), hanem a lehető legolcsóbban szerezzem be/ csináltassam meg (a kb. egyforma minőségű lehetőségek közül). Ezzel szemben most úgy néz ki a dolog, hogy néhány kiváltságos cégtől lehet vásárolni, drágán.

- Példa: Közalkalmazottként vennem kéne egy DVD-írót, mert törvényi kötelezettségem van adatmentésre. Saját időmből végigjárom a hipermarketeket, egy-két szakboltot. Érdeklődöm. Megfelelő minőségben van DVD-író 8900, 9200, 9400, 10200 Ft-ért. Aztán jön a hidegzuhany: közbeszerzéssel kell megvenni. 15000-ért. Ugyanez megy nagyban is, szolgáltatásokkal is (pl. ablakcsere).

1. Pontosan mekkora az államadósság?

2. Pontosan hány forint hiányzott tavaly az OEP-ből, a nyugdíjkasszából stb?

3. Kb. mennyi fog hiányozni idén?

4. Pontosan mennyibe kerülne minden gyermek napi 4-szeri étkeztetése, amiből az egyik meleg ebédet jelent? (Remélem a szegénységről készült felmérésben és a felszámolására készített szakértői jelentésben ez benne van. Ha nincs, akkor kéretik a jelentésért felvett pénzt kamatostul visszacsengetni az államkasszába.)

5. A fenti számok hogyan viszonyulnak az egy kilométernyi autópálya megépítésére fordított közpénzek nagyságához? (Szándékosan nem azt írtam, hogy egy km-nyi autópálya megépítésének költségeihez – annál ugyanis jóval többet fordítunk erre a célra, mint amennyibe valójában kerül.)

6. A fenti számok hogyan viszonyulnak az országgyűlési és önkormányzati képviselők számára 4 év alatt kifizetett költségtérítések nagyságához, illetve a minisztériumok bútorcseréjére, autóparkjának cseréjére fordított közpénzek nagyságához?

7. Szép, hogy közlik minden évben a fizetések átlagát, de közöljék szépen a móduszát, mediánját és 10%-os percentiliseiket is. Ez az egész nem nagy meló (számítógéppel), és ugyanazok az adatok elégségesek hozzá, amik az átlag kiszámításához.

TASUNKA-VITKÓ „PROGRAMJA”

ALAPVETÉS:

EGY GYERMEK SE ÉHEZZEN MAGYARORSZÁGON, DE MIND TANULJANAK MEG ÍRNI-OLVASNI ÉS TANULJÁK MEG MEGÉRTENI, AMIT OLVASTAK!

Ezt MOST kell megoldani. Nem 25 év múlva!

Szégyen, hogy Gyermekétkeztetési Alapítványnak léteznie kell. Mindannyiunk szégyene.

(Megjegyzés: igen, ennek állami feladatnak kell lennie. Aki hőbörögni akar, hogy miért tartsa el ő a gyerekeket, az gondoljon bele, hogy most csalókat, cégeket, politikusokat tart el. És azon is gondolkodjon el, hogy ő fizet-e adót rendesen. Ha nem, akkor kussoljon nagyokat, mivel őt éppen én tartom el, aki nem csalok adót.)